Betekintés a Waldorf pedagógiába

A Waldorf pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz, az egyéni gondoskodás, az érzelem és az akarat erőinek harmonikus fejlesztését állítva a nevelés középpontjába.

Ezzel magyarázhatóak a módszerbeli és ütemezési különbségek a hagyományos oktatási intézményekhez képest. Különös figyelmet kap a napi, a heti, a havi ritmus, a képességek fejlesztésének és a gyermekben meglévő belső erők kibontakoztatásának segítése.

A hat-hét éves korban iskolába kerülő gyermekek életében kiemelten fontos szerepet kapnak a művészetek, a zenei és kézműves képességek fejlesztése.

A Waldorf pedagógia módszerei az antropozófia gyermekismeretén alapulnak. Elsőtől nyolcadikig az úgynevezett közismereti tárgyakat az osztálytanító tanítja a főtanítás ideje alatt. Így a gyerekeknek ebben a fontos életszakaszban folyamatos kapcsolatuk van egy általuk elismert és szeretett személlyel.

Ez a tanítás epochálisan zajlik (epocha - görög szó: korszak, időszak). Három-négy héten keresztül ugyanazzal a témakörrel foglalkoznak (írás, számolás, állattan, történelem stb.).

A főtanítás egy meghatározott ritmus szerint épül fel és ismétlődik, nap mint nap. (A Waldorf pedagógia számol az esti alvás alatt lejátszódó folyamattal is.) A reggeli kézfogást követi a kötetlen beszélgetés, a bizonyítványvers, majd a napkezdő fohász. Ezután a ritmikus rész időszakában a gyerekek a helyükről felállva, egy szabad teret kialakítva a teremben, verset mondanak, mozognak, ritmushangszeren játszanak, énekelnek stb., kapcsolódva az adott epocha témájához.

A Waldorf pedagógia nem csak a fejet, hanem a teljes embert szólítja meg, aki akar és érez is, amellett, hogy gondolkodik. Ez a pedagógia az akaratot formálva, az érzésen át kíván eljutni a gondolkodásig. Miután a ritmikus részt követően a gyermekek visszaültek a helyükre, következik a tulajdonképpeni tanítási rész. Ezt egy-egy, az adott életkornak megfelelő mese vagy elbeszélés zárja az óra végén.

Elsőben népmesék, másodikban legendák és állattörténetek, harmadikban az Ószövetség, negyedikben az északi germán mitológia, ötödikben a görög mitológia történetei, hatodikban római történetek, hetedikben és nyolcadikban pedig "nagy személyiségek" élettörténetei.

A Waldorf pedagógia ember- és világképe szerint a gyermek, lelki-szellemi fejlődése során, megismétli azt az utat, amit az emberiség járt végig a különböző kultúrkorszakokban. Ebből következik az, hogy minden évfolyamnak sajátos hangulata, karaktere van, és ezzel függ össze a főtanítást záró elbeszélő rész témaválasztása is.

A főtanítást követő kiegészítő órákat az osztálytanító, némelyiket később szaktanár, a szakórákat többnyire kezdettől szaktanár tartja.

Nincs osztályozás. A gyermekben eredendően meglévő érdeklődést igyekszünk elevenen tartani. A megerősítés, a visszajelzés, a tanárok örömteli elismerése, kiigazítása vagy haragja, és később mindinkább a társak értékelése a fontos. A szülők az év során az epochákat záró nyílt napokon kaphatnak képet a gyerekekkel folyó munkáról. A havonta tartott szülői esteken folyamatosan tájékozódhatnak és személyesen is megkereshetik az osztálytanítót kérdéseikkel.

Év végén a tanuló állami és Waldorf-bizonyítványt kap. Az iskolai végzettséget tanúsító (a közoktatásban használatos) dokumentum igazolja a tanulmányi kötelezettségek teljesítését, valamint értesít arról, hogy a gyermek felsőbb osztályba léphet-e. A Waldorf-bizonyítvány szöveges értékelése az iskolaév alatt elért fejlődést, illetve annak nehézségeit tartalmazza, és ennek megfelelően ad tanácsokat a további munkához.

A Waldorf iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek, amelyekbe az osztálytanító vezetésével, maguk készítik el "könyveiket".Az órai témakörökkel kapcsolatosan írnak, rajzolnak. Ötödik osztálytól kezdődően kapnak olyan feladatokat, amelyek során egy-egy kérdésnek önállóan utána kell járniuk könyvtárban, elmélyülve a szakirodalomban, és az elvégzett munkáról be kell számolniuk a többieknek.

A szülők és az intézmény kapcsolatának elmélyítését közös ünnepek, valamint a nyílt napok, koncertek stb. is segítik. Ezek az itteni élethez szervesen hozzátartoznak. Időpontjaik nem egyszer hétvégére esnek.